Áder János a Pázmányon a klímaváltozásról: Van kiút!

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál dísztermében „A klímaváltozás hatása a fenntartható fejlődésre” címmel tartott előadást Áder János köztársasági elnök október 13-án. A klímaváltozás drámai következményeivel szembesítő előadás közös felelősségünkre figyelmeztetett.

Előadása első részében azokat a jelenségeket, tendenciákat vizsgálta, melyek elindították és folyamatosan fokozzák a környezetszennyezést. A népességrobbanás, az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése, az esőerdők kiirtása, a földfelszín és a tengerek hőmérsékletének növekedése, a tengerek vízszintjének emelkedése, a természeti katasztrófák gyakoriságának drámai fokozódása és következményeinek súlyosbodása jelenségeit mutatta be adatokkal alátámasztva, képekkel illusztrálva. Kiindulópontja a magyarországi helyzet volt, a Kaliforniából, Oroszországból, Szicíliából, Ázsiából származó példák pedig a problémák világszintű megjelenését mutatták.

A 2015-ös magyarországi nyár – „a legek nyara” – időjárási jelenségei jól példázzák a problémát és a belőle fakadó következményeket: ezen a nyáron ötször volt hőségriadó, a 30 fok feletti csúcshőmérsékletű napok száma negyvenre emelkedett, kétszer volt olyan felhőszakadás, amikor a havi átlagos csapadékmennyiség másfélszerese, kétszerese zúdult le néhány óra alatt, míg a nyár derekán aszály sújtotta a mezőgazdaságot. Ezek következtében például 25%-kal csökkent a korábban nagy hozamot mutató kukoricatermés. „Láthatjuk, milyen súlyos gazdasági következménnyel jár a klímaváltozás” – mutatott rá az előadó. További példa volt New York, ahol a Sandy hurrikán miatt egy hétre víz alá került a város a 35. utcáig, benne az ENSZ-székházzal, a Wall Streettel. Bár ebben az esetben a tudósok korábban jelezték a problémát, és védmű építését szorgalmazták, nem történt védekezés, így a természeti katasztrófa okozta kár tízszerese volt annak, mint amibe a védmű megépítése került volna.

„Mi lesz, ha minden így megy tovább?” – a következményeket az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület, mely az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kezdeményezésére jött létre – a szerk.)  jelentése alapján mutatta be Áder János.

Rámutatott az élelmiszer-termelés feltételeinek ellehetetlenülésére, a vízszint emelkedése okozta termőföldveszteségre, a milliók élelmezését biztosító tengerek savasodására, a jégtakarók olvadására, ami ugyancsak milliók vízellátását befolyásolja. A köztársasági elnök további következményként említette a politikai és társadalmi konfliktusok kiéleződését, a tömeges népvándorlást. Az ENSZ becslései szerint ez utóbbi 250 millió és 1 milliárd fő közötti embertömeg útra kelését jelentheti.

A gazdasági következmények bemutatásában a The Economist egyik elemzésére támaszkodott Áder János, mely szerint az átlaghőmérséklet 2 fokkal történő emelkedése esetén az országok GDP-jük átlagosan 3 százalékát veszítik el, ha ez az emelkedés 6 fokos lesz , akkor csaknem a 10 százalékát.

Az előadó sokkoló képet vázolt fel. „Van mit tenni? – adódik a kérdés, vagy széttárt karokkal várjuk a világ végét? Mit mond a tudomány?” Áder János az energiagazdálkodásban bekövetkező átrendeződés lehetőségéről beszélt: rámutatott azon vállalatok piaci értékének csökkenésére, melyek kizárólagosan a fosszilis energiahordozókra építenek, szemben a megújuló energiaforrásokba invesztáló cégekkel, illetve példaként említette a szél- és napenergia hatékonyabb felhasználását és annak tárolását lehetővé tevő találmányokat és a hidrogéncellás autót.

Vannak tehát megoldások, érdemes ezekről tudni. Ugyanakkor meghatározó kérdés, fogalmazta meg Áder János, hogyan hasznosíthatók ezek a találmányok „nagyban”. Az irány tehát megvan, ennek megvalósítása a jövő kulcskérdése – mutatott rá a köztársasági elnök.

Az előadás után Szuromi Szabolcs rektor mondott zárszót, és hívta cselekvésre a hallgatóságot: „Átfogó előadást hallottunk, ami több volt, mint egy környezetvédelmi program bemutatása. Az apró momentumok felsorolása, az összefüggések egymás mellé illesztése befolyásolja mindenki életét ezen a földön, ami a mi otthonunk. Itt az idő, hogy küzdjünk olyan intézkedésekért, amik előmozdíthatják világunk megőrzését olyannak, amilyennek ma ismerjük.” Végül felszólította a diákokat, ha fontos számukra környezetünk jövője, keressék fel az Élő bolygónk portált, s adják le klímavoksukat: „Közösen küldjük el egyértelmű üzenetünket a világ vezetőinek: cselekedjenek az éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés ellen.”

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír